A fővárosban 50 százalékkal volt magasabb az átlagkereset tavaly, mint egy községben, de a megyei jogú városok bérszintjét is 20 százalékkal ütötte túl a budapesti. részletek
Ehhez az kell, hogy az átlaghőmérséklet 4 fokkal emelkedjen 2100-ig. Az optimista verzió szerint a gleccserek ötöde túlélheti a századfordulót. részletek
A lakhatási viszonyokkal foglalkozó Habitat for Humanity elmagyarázta, miért csak a magasabb jövedelműeknek kedvez a kormány kampányízű hitelkonstrukciója. részletek
Brüsszel ne kössön olyan kereskedelmi megállapodásokat EU-n kívüli országokkal, amelyek veszélyeztetik az európai mezőgazdasági termelőket és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek. részletek
A rugalmasabb csomagátvétel érdekében a GLS Hungary és a DPD Hungary stratégiai partnerséget kötött, ennek köszönhetően Magyarországon a DPD-csomagok a GLS-automaták jelentős részéből is átvehetők lesznek. részletek
Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati részletek
A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás fontosságát a városfejlesztésben. Feltártuk az ingatlanportfólió nagyságát és helyzetét (különös tekintettel a fővárosra), valamint azt, hogy ehhez képest miért állnak tucatszámra az üres vagy alulhasznosított helyiségek például Budapest-szerte. Eddig azonban csak a felszínt kapargattuk. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a bedeszkázott kirakatok mögött húzódó mélyebb okokat: az önkormányzati helyiséggazdálkodás részletek
Európa-szerte elszabadultak a lakásárak, az Európai Bizottság erre reagálva most megpróbál közös uniós választ adni. Brüsszel pénzt szabadítana fel, belenyúlna a szabályozásba, és nyíltan politikai kockázatként kezeli a tétlenséget – derül ki a Politico beszámolójából. részletek
A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémáit. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan vezet mindez oda, hogy az ingatlanvagyon ma nem bevételt termel, hanem – néhány jól működő önkormányzattól eltekintve – veszteséget generál. részletek
Szeptember óta gyakorlatilag lehetetlen a lakáspiacról úgy értekeznünk, hogy nem említjük az „Otthon Start” szókapcsolatot. A piacot már hatodik hónapja ez a program tematizálja (nyáron még csak a tervekben, majd szeptember óta a valós számokban), így valóban nagyon nehéz figyelmen kívül hagyni a hatásait, melyek közül ráadásul lehetnek olyanok, melyek hosszú távon meghatározók lesznek. Egy ilyen érdekesség például a különböző lakástípusok közötti árkülönbség akár évtizedek óta fennálló szabályosságának megbomlása. részletek
Közeleg az év vége, de már most érdemes készülni a hazai ingatlanpiac kiemelt évindító szakmai és networking találkozójára, ahol tágabb perspektívából indítjuk az évet: makrogazdaság, finanszírozás, szabályozás, energia, jövőkutatás, klíma és társadalmi trendek – ezek uralják a kihagyhatatlan Gránit Pólus–Portfolio Property Warm Up 2026 Konferencia napirendjét. Regisztráljon most a legjobb árakon, és legyen az első 100 jegyvásárló között, hogy adott esetben különkedvezménnyel élhessen! részletek
