Hol marad az ellenkulturális forradalom a könnyűzenében? Trump egyelőre nem tette újra naggyá a punkot, de a politizáló zene itthon és külföldön is terjed. részletek
Száz évvel az első világháború vége után még mindig használhatatlan Verdun környékének egy része: a francia állam által kijelölt tilalmi zónát a fel nem robbant lőszerek, valamint a földbe jutott mérgező vegyületek teszik élhetetlenné. részletek
„Viszonylag könnyen ítélkezünk éles helyzetekben. Ezzel szemben sokszor nüanszokon múlik, hogy valaki bűnös lesz, vagy áldozat” – mondja Gárdos Péter rendező, akinek a közelmúltban jött ki második, Hét mocskos nap című regénye. Hogy lett a pornográf képekre alapuló kamaszbizniszről szóló élményéből könyv? És hogy nem lett film? Mit gondol a kultúrharcról? Tényleg lányokat rabolt magának Berija? Interjú. részletek
Csak akkor festett, amikor kedve tartotta, mert sokkal inkább érdekelte a világ felfedezése. Leonardo da Vinci új életrajza kapcsán a fordítóval beszélgettünk. részletek
A Pál utcai fiúk december 30-i előadása után Eszenyi Enikő nagy szeretettel emlékezett a Vígszínház legendás színésznőjére, Ruttkai Évára. A színház társulatának titkos szavazása alapján idén Szilágyi Csenge kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. részletek
Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl. részletek
Szendrey Júlia alakjához máig szorosan tapad a hűtlenség bélyege épp úgy, mint az, hogy állítólag az elsők között volt Magyarországon, aki rövidre vágatta a haját, nadrágot hordott és szivarozott. A ma 190 éve született Szendrey Júliáról kevesen tudják, hogy költőként és műfordítóként is elismerték a kortársak. Költői hagyatékának jelentős része viszont elveszni látszott, míg 2010-ben Gyimesi Emese meg nem találta. Az első, teljes kiadás alkalmából beszélgettünk az irodalomtörténésszel. részletek
