Az ötvenes évek történetírásának hamis toposzait melegítette fel az 1242 – A Nyugat kapujában című film, amelynek üzenete „buta, sőt értelmetlen” – mondja Laszlovszky József történész. Pedig a régészeti emlékekből rekonstruálható valós események a legkevésbé sem nélkülözik a drámát, sőt a tatárjárás történetének vannak olyan elemei is, amelyekre a magyarok büszkék lehetnének. A pilisi szívcsakra azonban nem tartozik ezek közé. részletek
Krasznahorkai László szerint Magyarország az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól Orbán Viktor nemzeti konzervatív uralma alatt. Kapott is érte Bayer Zsolttól, akinek a mondatai a mai nap után elég rosszul öregedtek. részletek
„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban. részletek
A filmrendező, aki hosszú éveken át alkotótársa volt az írónak, azt is felidézte, hogy a Sátántangót egy éjszaka alatt olvasta el, és rögtön tudta, hogy remekmű. részletek
Amerikában ismerkednek a friss magyar Nobel-díjas nevével, amely számukra majdnem olyan különösnek hathat, mint az író egész könyvet kitöltő mondatai. részletek
A csütörtök délután óta Nobel-díjas író barátja, Vámos Miklós a HVG-nek azt mondta: Krasznahorkai László életműve azért egyedi, mert minden műve egy bizonyos stílusban íródott és egyetlen témáról szól. részletek
A Nobel-bizottság felkérésére 2006 januárjában, szinte az utolsó pillanatban adta postára két erre hivatalból is hivatott irodalmár az első ajánlást Krasznahorkai László díjazására. Noha az ajánlók személye fél évszázadig nem nyilvános, most mégis eljutott a HVG-hez a majd két évtizeddel korábban született, mára eredményt termő szöveg. Ezt közöljük az alábbiakban, majd felidézzük, hogyan köszöntette Krasznahorkai az első magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrét 2002-ben. részletek
