Az ötvenes évek történetírásának hamis toposzait melegítette fel az 1242 – A Nyugat kapujában című film, amelynek üzenete „buta, sőt értelmetlen” – mondja Laszlovszky József történész. Pedig a régészeti emlékekből rekonstruálható valós események a legkevésbé sem nélkülözik a drámát, sőt a tatárjárás történetének vannak olyan elemei is, amelyekre a magyarok büszkék lehetnének. A pilisi szívcsakra azonban nem tartozik ezek közé. részletek
Krasznahorkai László szerint Magyarország az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól Orbán Viktor nemzeti konzervatív uralma alatt. Kapott is érte Bayer Zsolttól, akinek a mondatai a mai nap után elég rosszul öregedtek. részletek
„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban. részletek
A filmrendező, aki hosszú éveken át alkotótársa volt az írónak, azt is felidézte, hogy a Sátántangót egy éjszaka alatt olvasta el, és rögtön tudta, hogy remekmű. részletek
Amerikában ismerkednek a friss magyar Nobel-díjas nevével, amely számukra majdnem olyan különösnek hathat, mint az író egész könyvet kitöltő mondatai. részletek
A csütörtök délután óta Nobel-díjas író barátja, Vámos Miklós a HVG-nek azt mondta: Krasznahorkai László életműve azért egyedi, mert minden műve egy bizonyos stílusban íródott és egyetlen témáról szól. részletek
